Igazából egyetlen dolog viszi előre az emberiséget,rájöttem.
Az elégedetlenség.
Ja, meg a telhetetlenség.
Akkor kettő.
Ha mindenki megelégedne azzal az adaggal amit kapott (persze, erről is lehetne vitatkozni hogy kapjuk-e vagy szerezzük),semmi sem menne előre, hiszen mindenki maximálisan boldog lenne az első munkahelyével, az első kapcsolatával, az első gyerekével, az első autójával, és senki nem vágyna jobbra, többre, másra. És jó lenne ez? Egy ijesztően elégedett társadalom aminek semmiféle változás és újítás nem kell? Nem, nem lenne az. Igenis jó az hogy beleugrunk új dolgokba még ha hülyeségnek is tűnnek és hátrahagyjuk a megszokott és jól bevált régit, igenis jó az hogy mindig haladunk előre és nincs megállás, nincs igazi révbe érés. Sosem lesz tökéletes világ és tökéletes boldogság, tele elégedett és kiegyensúlyozott emberekkel. Nem ilyenre lett tervezve az emberi lélek.
Hogy most mennyire elkeserítő a világ állása és hogy egyáltalán nem is haladunk előre inkább csúszunk egyre lejjebb? Hullámhegynek-völgynek vagy körforgásnak hívjuk,mindegy,egy a lényeg: mindig lesz rosszabb és persze mindig lesz jobb, egyre jobb.